1839. Az évszám hihetetlen fontossággal bír az autógumik életében, hiszen ez volt az az éra, amikor egy Charles Goodyear nevű úriember teljesen véletlenül felfedezte a vulkanizálást. Ez a felettébb érdekes esemény vezetett a mai modern gumiabroncs feltaláláshoz. Persze nem kell ahhoz diplomás kémikusnak lennünk, hogy egy kicsit mi is mögé láthassunk a bonyolult reakcióknak: Goodyear kén hozzáadásával változtatott a kaucsuk, vagyis a gumi, molekuláris szerkezetén, aminek köszönhetően az lágyabbá, könnyebben felhasználhatóbbá, mégis jóval rugalmasabbá és strapabíróbbá vált. Sajnos a gumiabroncs ősének feltalálója az életében soha nem élvezhette a találmányának a gyümölcsét, ugyanis a szabadalmi jogok felterjesztésénél gondok adódtak.
A skót Thomson esetében kicsit máshogy történt a helyzet. Ő volt az első, aki bejelentette a találmányaként a pneumatikus abroncsot, ami –automobilok híján- a kerékpárokat ékesítette. De a hasznos felfedezést, ki tudja miért, nem övezte siker és elismerés, így könnyen a feledés mocsarába merült. Szerencsére azonban 1888-ban John Dunlop olyan meglátással rukkolt elő, ami merőben megváltoztatta és átalakította az akkori technológiát. Az egyik lusta, békés vasárnap az említett úriember a házuk teraszáról figyelte kisfia önfeledt kerti játszadozását.
A fiúcska épp azon munkálkodott, hogy biciklijével „felszántsa” a gondosan nyírt pázsitot, ami érthető okokból nem tetszett az apának. Hogyan lehetne ezt a problémát megoldani? – gondolkodott Dunlop. Töprengés közben a tekintete a kerti slagra tévedt, és amint az lenni szokott, fejében meggyúlt az isteni szikra: mi lenne, ha a locsoló slagját vízzel megtöltve ráerősítené a gyermek bicajára, így az jóval puhább lenne, és nem okozna rendetlenséget a kertben. Az ötlet, bármilyen zseniális és korszakalkotó volt, sajnos nem jól sült el, hiszen az így összeeszkábált gumiabroncs túl merev lett. Viszont a gondolat nem hagyta nyugodni Mr. Dunlopot, és kikérte a háziorvosa tanácsát, aki szintén jeles koponya hírében állt. Ketten aztán kitalálták, mi lehetne a megoldás: a vizet a gumicsőben levegővel helyettesítették, így alkotva meg a mai gumiabroncsok ősét.
Persze a kezdetleges gumiabroncs eleinte nagyon primitív volt, és nem is használták a kerékpárokon kívül más eszközökhöz, viszont az éve múlásának és a folyamatos finomításoknak hála egyre többet és többet tudtak meg a gumikészítés mechanikájáról. Manapság már a modern technológiának hála olyan gumiabroncsokat készítenek a gyártók, amelyek tökéletes tapadást, és ezáltal biztonságos közlekedést is biztosítanak. Viszont joggal tehetjük fel a kérdést: ha annak idején a 10 éves Johnny nem tört volna borsot az édesapja orra alá, vajon hol tartana most a gumiabroncs gyártás?
